PARLAMENTI FELSZÓLALÁSOK
vissza2007.11.19.
Általános vita
Az egyes önkormányzatokat érint? törvények módosításáról
Felszólalás: 8 p 54 mp
Az egyes önkormányzatokat érint? törvények módosításáról
Felszólalás: 8 p 54 mp
Egy olyan országban, amelyben olyan nagy számban vannak aprófalvak, ezer vagy ötszáz lélekszám alatti települések, és ezen belül is a megyék többségében különösen magas arányban vannak, ez a kérdés nyilván nem kerülhet? meg. Ezzel el?bb vagy utóbb foglalkozni kell. Egy nagyon régóta húzódó vajúdás egyik terméke ez. Meggy?z?désem, hogy a szándék tiszteletreméltósága mellett a kivitelezés hagy némi vagy annál is több kívánnivalót maga után. Nem sikerült ezt úgy istenigazából annak megfelel?en elkészíteni, mint ahogy azok, akik készítették, elkészíteni szándékoztak.
Az alapvet? aggály az, hogy szabad-e korlátozni az önkormányzatok önállóságát, bizonyos demokratikus jogaikat keretek közé beszorítani, megnyirbálni és kényszerpályára helyezni. Ez alapvet? kérdés, amire választ kell adni. Meggy?z?désem szerint egyedül ezen a kérdéskörön el lehetne vitatkozni néhány estén keresztül, s még akkor sem biztos, hogy meg tudnánk adni rá a méltó választ. Els?sorban a "méltó" szóra helyezném a hangsúlyt.
Néhány konkrét megjegyzésem lenne, kicsit alátámasztva és bizonyítva, hogy amit mondtam, az nem csupán közhely. Az els?, amit megemlítenék, hogy miért csak kerek számokban lehet gondolkodni: ötszáz, ezer, kétezer. Miért nem nyolcszáz, miért nem háromszáz, miért nem ezerötszáz, miért nem kétezer-ötszáz? Miért nem lehet több részre osztani, miért csak ezekben a sémákban lehet gondolkodni? Erre elvi választ nem lehet adni. Nincs magyarázat rá, sem matematikai, sem statisztikai értelemben, sem pedig a tartalmi kérdéseket érintve.
A másik ilyen jelleg? kérdés: mi az, hogy közel fekszik egymáshoz két település. Értem a törekvést, azt, hogy ne csak egymás mellett lév? határos települések alkothassanak körjegyz?séget egy harmadik településsel. No de, például egy folyó két partján lév? település is nagyon közel van egymáshoz, de ha nincs köztük híd, akkor messzebb vannak egymástól, mintha ötven kilométerre lennének, hat településnyi távolságra. Ha nem határozzuk meg egzakt módon, akkor ez a megvalósításnál annyi problémát fog felvetni, amit nem lenne szerencsés felvállalni. Így több gondot teremtünk magunknak, mint amennyivel jelenleg meg kell küzdeni.
Vagy ott van például az a kifejezés, hogy "megyén belül". Amikor azt mondjuk, hogy gondolkodjunk régiókban vagy nagyobb egységekben, akkor hogy lehet besz?kíteni megyén belülre egy körjegyz?séget? Miközben, mondjuk, a LEADER-programban vagy a területfejlesztési kistérségekben a megyehatárt át lehet lépni, akkor egy körjegyz?ségnél miért ne lehetne a megyehatár két oldalán lév?, két egymáshoz közeli településb?l körjegyz?séget csinálni? Miért kell ezt megkötni vagy behatárolni, ha már egyszer ebbe az irányba elindultunk?
Vagy itt van az 500-1000 f? közötti települések sajátos problémaköre, ha megfelelnek annak a három elvárásnak, ami itt meg van fogalmazva. De mondhatnék még másik hármat, amit be lehetne emelni, mint feltételt. De teljességgel érthetetlen számomra például a c) pont, amelyik a polgármesteri hivatal m?ködtetéséhez kiegészít? állami támogatás igénybevételét kizárja. Ha én polgármester vagyok, akkor - bocsánatot kérek, de - egy laza ujjgyakorlattal elintézem, hogy a polgármesteri hivatal m?ködése a költségvetésb?l megteremthet?, legfeljebb a hozzám tartozó intézményekhez veszek fel kiegészít? támogatást. Azokat teszem hiányossá, a polgármesteri hivatalt pedig feltöltöm. A polgármesteri hivatal m?köd?képes abból a pénzb?l, rentábilis, az intézmények pedig nem, s akkor máris igényt tarthatok a támogatásra. Ez csak technikai kérdés. Meggy?z?désem, hogy nem a polgármesteri hivatal m?ködtetésére a kérdés, hanem az, hogy a település egészének, az önkormányzatnak a m?ködése kiegészített állami támogatás nélkül megvalósítható, vagy sem.
Aztán ott van az, hogy kiválni csak év végén lehet, tehát fordulónapon, csatlakozni, létrehozni, megszüntetni viszont év közben bármikor. Ne mondja már nekem senki, hogy a létrehozás, a csatlakozás nem legalább olyan nagy kihívás! Egy folyamatnak a megszüntetése, vagy egy új szervezet létrehozása sokkal bonyolultabb dolog mint egynek kilépni az egészb?l. Ha az egyiket a fordulónaphoz kötjük, akkor nyilvánvaló, hogy valamennyi ilyen meghatározó tevékenységet szintén fordulónaphoz kell kötni. Év közben meglehet?sen nehéz akár intézményeket, akár hivatalt, akár pénzügyi, költségvetési helyzetet új alapokra helyezve elindítani.
(19.50)
Az el?ttünk lév? javaslat azt mondja, hogy 1000 f?s település önmagában megélhet, 900 f?s település pedig már nem, az csak körjegyz?ségben lehet, ha nem felel meg az elvárásoknak. Bocsánatot kérek, egy 900 f?s települést kizárunk ebb?l, de ha két 100-100 lakosú település összeáll, az már körjegyz?ségként m?ködhet. Tehát a 100 plusz 100, azaz 200 több mint egyszer 900. Legalábbis e szerint a javaslat szerint. Ez nehezen elfogadható és nehezen megmagyarázható kérdés, mert mit?l er?sebb két 100 f?s, ha összeáll, mint egy 900 f?s település. Mert ide az van leírva, hogy a 900 mindig kevesebb, mint a 100 plusz 100.
Ezeket, úgy gondolom, érdemes végiggondolni, és ha értelmes választ tudunk adni, akkor egy korrigált el?terjesztésben talán el?rébb jutunk ebben a kérdésben. Szükség van erre egy olyan országban, ahol ennyi kistelepülés van, és ennyi költségvetési, pénzügyi, m?ködési problémával küzd? kistelepülés van, mint amilyen Magyarország. Köszönöm szépen.
vissza