PARLAMENTI FELSZÓLALÁSOK

58.A nemek közötti tényleges esélyegyenl?ség megteremtése
2007.11.12.

Részletes vita
Egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenl?ség megteremtése érdekében
Felszólalás: 5 p 18 mp

Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képvisel?társaim! Egy olyan napirendnek, javaslatnak, törvényjavaslatnak a részletes vitájához érkeztünk el, amire azt mondani, hogy nem értünk vele egyet, ezt senki nem vállalja fel. Még azok sem vállalják fel, akik esetleg így gondolkodnak. De azt igenis hozzá lehet és hozzá is kell tenni, hogy egy társadalomban, amelyikben a n?k szerepe rendkívül fontos és meghatározó, igenis ki kell tudnunk mondani azt, hogy csak olyat szabad elfogadnunk törvényjavaslatként, ahol nem adjuk fel az anyaság-központúságot, nem áldozzuk fel azt a karrier-központúság oltárán. A kett?t csak együtt szabad és csak együtt lehet érteni és értelmezni, és csak együtt szabad akár az általános vitában, akár a részletes vitában végiggondolnunk és elfogadnunk.
?szintén szólva engem a vita és a módosító javaslatok arra emlékeztetnek, amit a népszavazás kapcsán megélünk. Valakinek van egy elképzelése. A másik nem azt mondja, hogy nem értek vele egyet, hanem újabb népszavazási kezdeményezéseket indít el, míg a végén elsúlytalanítja az egészet. Itt is ezzel találkozom. Nem arról van szó, hogy az el?ttünk lév? törvényjavaslatot megvitatjuk, és apróbb módosítási, kiegészít? javaslatokat teszünk, hanem jönnek a javaslatok sora. Ha már a n?k, akkor a fiatalok is, akkor a nyugdíjasok is, akkor az alkotmányjogi ismeretekkel rendelkez?k is, akkor az édesanyák is. De gyermeknevelésb?l adódó többletterheket magára vállaló személyek is egyharmad arányban legyenek ott, és akkor ennek már vége nincsen. Mert akkor jöhetnek a kék szem?ek, a sz?kék, a barnák, a feketék és sok mindenki más - mert mit?l ne jöhetnének?
Ez egy nagyon jó szándékú javaslat, amit ?szintén lehet támogatni, de ha belegondolunk a parlament bels? összetételébe, akkor azt világosan látjuk, hogy az alacsony százalékos arányban itt lév? hölgy képvisel?társunk többsége nem egyéni választókerületb?l került be, hanem listáról. A listák tehát már most is figyelembe veszik ezt a helyzetet, és próbálnak ezen valamilyen formában segíteni. Ha ez az elképzelés valósul meg, úgy a 2010-es választásokon ez egy meglehet?sen nyögvenyel?s és er?ltetett dolog lesz, ami mindenkinek használ, csak a n?knek nem.
Frankné képvisel?társamnak van egy javaslata, ami pont ebb?l a logikából indul ki, és azt mondja, hogy 2010-ben azért még ácsi, lépjünk egyet el?re, de azért ne akkorát, hogy beleszakadjunk. Ne akkorát lépjünk, hogy az ellenkez? hatást érjük el! Aztán 2014-re lehet megint egyet el?relépni. Talán lehetne azon is gondolkodni, hogy ez az 1:5 arány, mert egy 1:5-ös arányt indítana el, például a megyei listák esetében a nullával egyenl?. Ritka az a megyei lista, ahonnan egy párt listájáról háromnál többen bekerülnek. Tehát az ötöt nyilvánvalóan ebben az esetben nem tudom elfogadni. A logikát tudom elfogadni, azt a logikát, amelyik azt mondja, hogy lépésr?l lépésre haladjunk el?re, és indulásként nem az 1:2, hanem az 1:3 elfogadható lenne, mert az garantálná, hogy minden megyei listáról legalább egy hölgy bekerül, és ráirányítja a figyelmet erre a gondolkodásra.
Támogatom az elképzelést, de átgondoltabbá kellene tenni, mert azt érjük el vele, amit igazán nem szeretnénk (Az elnök a cseng? megkocogtatásával jelzi az id? leteltét.), ellenérzést váltunk ki a n?k jelölésénél és a választásánál egyaránt.
Köszönöm szépen.

vissza