PARLAMENTI FELSZÓLALÁSOK

51.A hegyközösségekr?l..
2007.10.15.

Általános vita
A hegyközösségekr?l szóló 1994. évi CII. Törvény, valamint a sz?l?termesztésr?l és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. Törvény módosításáról
Felszólalás: 8 p 47 mp

Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgy?lés! Ha min?síteni akarjuk ezt a mai estét, nem is estét, most már lassan éjszakát, akkor nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ez a konszenzusok éjszakája. Nem tudom, hogy véletlen volt-e a napirendek választása, avagy sem, de ha itt nagyobb vita kerekedett volna, akkor sehol sem tartanánk a napirendek tárgyalásában. De jobb, hogy így van.
Mégis azt mondom, hogy a parlamenti konszenzusnál sokkal fontosabb a szakma véleménye. Ebben az esetben - a dél-balatoni borvidék jó néhány hegyközségét és szakemberét megkérdeztem - egyértelm? volt, hogy a szakma egyrészt várta ezt a törvényjavaslatot, számított rá, és jól fogadta. Egy elfogadó, döntést követ?en nem fog a szakma ellenállásába ütközni. S?t kifejezetten a szakma támogatását fogja élvezni ennek a törvénynek a megvalósítása.
A másik, amit ennek kapcsán érdemes meger?síteni, hogy a sok cél mellett, amit ezzel el lehet érni legalább annyira fontos, hogy megvalósul a min?ségi sz?l?- és bortermelés feltétele a rend, az áttekinthet?ség. Ha nincs rend, áttekinthet?ség, ha nincsenek felel?sök, ha nincs megfogalmazva, hogy mit lehet, és mit nem lehet, és amit lehet, azt hogy lehet. E nélkül csak vágy marad a magyar bor min?ségének védelme és nemzetközi hírnevének az er?sítése. Ehhez garanciákra van szüksége azoknak, akik ezt a bort megvásárolják, akik ezt fogyasztják, legyen az akár magyar, akár külföldi.
Éppen ezért a garanciák mellett ez a törvényjavaslat, a az érdekérvényesítésnek és az értékvédelemnek is egy nagyon fontos eleme lehet. Rendkívül lényeges volt az, amit az államtitkár úr kiemelt a szóbeli kiegészítésében. Az hogy az államtól átvett feladatokat önkormányzatok, önkormányzati alapon m?köd? szervezetek keretei között lehet megvalósítani. Az uniós elvárásból is. A kívülr?l jöv? elvárás a magyar mez?gazdaságnak, a magyar sz?l?- és borkultúrának is segítség.
Többen említették, hogy a nagyobb méret? hegyközségek biztosabb pénzügyi és szakmai alapot képesek adni. Ha volt vita e vonatkozásban, akkor az inkább arról szólt, hogy ennek nincs meg az állami támogatás oldaláról a fedezete. Így nem jelent elegend? költségcsökkentést. Lehet, hogy nem értem pontosan a szándékot, de azt mondom, hogy nem a költségcsökkentést kell itt célként kit?zni. Ha ez többe kerül, még akkor is megéri a megvalósítása, mivel nem a költségek csökkentése a cél, hanem a szervezettebb, rendezettebb struktúra és ebb?l ered?en a végtermék, a bor min?ségének a garantálása, javítása.
Rendkívül lényeges, hogy el? kell írni a borvidéki településeken a kötelez? hegyközségi tagságot. Ez így evidenciának t?nik, de legalább ennyire fontos, hogy a nem borvidéki településeken is van nyilvántartásba-vételi kötelezettség. Nyilvánvalóan ott, ahol akár a sz?l?t, akár a bort értékesítik. Ez vonatkozik az ezer négyzetméter alatti területen gazdálkodókra is, az adott borvidéken vagy hegyközségen belül.
Nem tudom, hogy mennyire t?nt fel az el?terjesztést olvasóknak az, hogy nem tulajdonosokról ír az 5. §-ban, hanem arról, hogy legkevesebb tíz termel? használatában legyen. Ez azt jelenti, hogy akár egy tulajdonosé is lehet, de a használók száma legkevesebb tíz kell, hogy legyen. Tehát a tulajdonos és a használó elválik egymástól. Nem a tulajdonos a fontos, hanem az, aki termeli a sz?l?t, és abból bort állít el?, és azt kereskedelmi tevékenységbe viszi be. Ez egy rendkívül lényeges változás és váltás a korábbiakhoz képest.
Nagyon szimpatikus vonása ennek a törvénytervezetnek az, hogy számos esetben adja meg a lehet?ségét annak, hogy az alaptörvényt?l el lehet térni az illetékes hegyközségi tanácshoz benyújtott kérelem alapján. Bizonyos esetekben helyre lehet hozni a hibát. Ha valaki engedély nélkül vágta ki a sz?l?t vagy szüntetett meg területet, és ezt igazolni, indokolni tudja, nem büntetik meg. Ugyanakkor a szankcionálás törvényi lehet?ségét is számos esetben megteremti, ami ugyan csak fontos része ennek a törvénynek.
Életkövet? a törvénymódosítás, mert lehet?vé teszi azt, hogy a hegybíró a jelenlegi jogszabályban meghatározott határid?t követ?en is kiadhasson származási bizonyítványt, ha az indokolt és egyébként szakmailag befogadható. A leginkább támogatható és pozitív példaként állítható egyéb törvénytervezeteket készít?k számára ebb?l az el?terjesztésb?l az, hogy termel?barát, alkalmazóbarát, és ezen keresztül sokkal inkább elfogadhatóvá teszi a kötöttségeket, mint ott, ahol csak és kizárólag a szigorú elvárás, a szigorú szankcionálás olvasható ki.
Úgy gondolom, ez a törvénytervezet nemcsak a kormányoldal és a független képvisel? támogatását fogja elnyerni, hanem abban is reménykedhetünk, hogy az ellenzéki pártok is támogatni fogják.
Köszönöm szépen. (Taps.)

vissza